Hosszú hallgatás után

Hát újra itt lennék ezután a kissé hosszabb hallgatás után. Hogy miért nem is írtam ennyi ideig, annak legfőképpen egy jelentős oka van: A Blogger kedves automatikus szűrője levélszemétnek nézte bejegyzéseimet, s így napokig zárolta az írást, illetve korlátozta ezek olvasását is valamennyire, ha az esetleg feltűnt valakinek... :( Szóval elszontyolodtam egy kicsit, és elment a kedvem az egésztől, ám most mégis újrakezdem, hiszen még mindig ez a legegyszerűbb tájékoztatási csatorna azok száméra, akiket érdekel, mit is csinálok éppen.
Húha, hol is kezdjem! Hát ez egy kicsit kaotikus lesz, de megpróbálom röviden összeszedni. Íme:

Okt. 5. Vasárnap: A www.hannover.de honlapon szoktam keresgetni magamnak programokat, hogy mégis tudjam, minek érdemes nekivágni. Vasárnapra egy érdekesnek hangzó kézművesvásárt néztem ki, amely azonban jócskán alulmúlta várakozásaimat a maga hat darab icipici standjával. Az oda vezető úton azonban kamerámnak hála feltaláltam magam, és elkezdtem megörökíteni Hannover szerintem rettenetesen sokszínű architektúráját.



Okt. 6. Hétfő: Ügyintézős nap volt: először bankba mentem, ahol több mint két órás várakozás után végre lett német bankszámlám, majd a helyi szerveknél jelentettem be magam, úgyhogy immár hivatalosan is hannoveri lakos vagyok! :) Ennek örömére sétáltam egy kicsit még a városközpontban, majd hazasiettem, hogy a másnapi találkozóra a professzorral valamelyest fel tudjak készülni.

Okt. 7. Kedd: A találkozó a professzorral jól sikerült, megismerkedtem végre EMBEREKKEL!!!! Köztük néhány tanárral és egy kínai szintén DAAD-ösztöndíjas doktorandusz lánnyal, aki szintén weblogokról ír (csak ő disszertációt), és aki szintén a professzor vendége. Vele sikerült is jobban megimerkednem, így végül több közös programot is elterveztünk a hétre, illetve későbbre is. Ja igen, a prof felajánlotta, hogy minden héten kedd-szerda-csütörtökön menjünk el mi is a közös ebédekre, amiket ő és több más tanár is mindig együtt ejtenek meg. Egy egész elegáns étterembe mentünk kedden, ahol a hosszú várakozás ellenére végülis nagyon finom ebédet fogyaszthattunk el mindannyian. Ezenkívül a prof szintén felajánlotta, hogy a tanszéki (illetve nem egész tanszéki, csak a tanárok egy részének közös) könyvtárát is használhatom, kikölcsönözhetek olyan könyveket, amiket máshol biztosan nem lelnék fel. Továbbá egy Exposé írását tűztük ki első célul, amiben fel kell vázolnom neki, mit és milyen módszerekkel szeretnék vizsgálni a weblogok kapcsán. (Akit ez később érdekel, kérdezzen és megírom, de itt szerintem nem részletezem túl ezeket a dolgokat.)

Okt. 8-12 Szerda-Szombat: A hét minden napján talákoztam Jia-val, a kínai lánnyal, akivel jó barátságot kötöttünk. Mivel nekem majdnem az egész várost sikerült feltérképeznem az első pár napon, most én voltam a idegenvezető. A héten elmentünk a Herrenhäuser Gartenbe, az óvárosba, sőt szombaton még bolhapiacon is voltunk. Ennek köszönhetően most már több olyan fényképem is van, amin végre én is szerepelek. :) Íme pl.:

A Leibniz emlékmű oszlopait támasztva.

Ő itt Jia.

A Leine partján.

Okt. 13-17 Hétfő-Szombat: Főleg munkával és pihenéssel töltöttem az időmet. Kedden és szerdán is elmentem a közös tanári ebédekre, ahol újabb két emberkével ismerkedtem meg. Az a jó ezekben a programokban, hogy ők nemcsak formalitásból érdeklődnek a témám és a kutatásom iránt, hanem építő jellegű kritikáikkal, észrevételeikkel nagyban segítik a munkámat, nemegyszer inspirálnak továbbgondolásra bizonyos aspektusokat. Na de ennyit a szakmaiságról, másról meg most nagyon nincs mi írni, úgyhogy befejezem mára. Ezentúl megpróbálok rendszeresebb "élménybeszámolókat" írni, de aki ismer tudja, milyen vagyok... Mindenesetre ha lesz miről, mindenképpen beszámolok róla. ;)